Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

 

sor60.gif

 

 

ÚJ AZ OLDALON!!! NEW ON PAGE!!!

GYERMEKDALOK ANGOLUL / ENGLISH CHILDREN SONGS


Móra Ferenc: Zengő ABC


Verses kifestők

 
A korábbi verseket itt találod:
 
Versgyűjtemény1 
Versgyűjtemény2
Versgyűjtemény3
Versgyűjtemény4

 

 VERSEK

 Elérkezett az idő, hogy elindítsam a gyermekvers gyűjtemény 5. oldalát. Nagyon örülök, hogy ismét egy kedves látogató versével indíthatom az oldalt.

Jó szórakozást!

 

PURZSÁS ATTILA

Jó Napot Madarak! 
 

Jó Napot Kívánok, Kedves Szarka!

Magának mitől ily hosszú a farka?

És a ruhája hogyhogy ilyen tarka,

talán a szarkamamája varrta?

Jó Napot Kívánok, Kedves Gólya!

A csőrében az ott tán egy pólya?

Mert kiskoromban a mamám azt mondta,

hogy a kisbabákat a gólya hozza.

Jó Napot Kívánok, Kedves Cinke!

Maga mitől maradt ilyen picinke?

Tán nem evett eleget kiskorában,

inkább énekelt az iskolában?

Jó Napot Kívánok, Kedves Veréb!

Önnek már a repülés nem is elég,

azért ugrál a földön egyfolytában?

Hol tanulta ezt, az ugróiskolában?

Jó Napot Kívánok, Kedves Fecske!

Kicsinye már látom, nagyon ügyesecske.

Indulhatnak bátran a hosszú útra,

s az ereszalja várja önöket majd újra.

Jó Napot Kívánok, Minden Kedves Madár!

Önöktől lesz újra minden napom vidám.

Szállnak, fütyülnek, dalolnak óraszám,

de kár, hogy télen nem jönnek el hozzám!

Tudom, költözniük kell melegebb tájra,

mert itt már csak hűvös idő járja,

de szeretném, ha tudnák előre,
Rózsika majd várja önöket jövőre.


sor60.gif

 

RESTÁR SÁNDOR
 
Nagyapa
 
Gyűjtött minden ócskavasat
rossz kilincset – dobozokat
lyukas lábost – törött gombot
félig olvadt tűzkolompot
kinőtt zoknit – vasmacskát
gyertyatartót – nyúlcsapdát

Egyszer még jó lesz valamire – mondta
kezeit a hasán összefonta
és egy régi mesébe kezdett
melyben nem volt se vég se kezdet
- dédapáról

Aki gyűjtött minden rossz kilincset
borbélyoktól elkért tincset
törött gombot – lyukas lábost
meséből kivágott táltost
rosszkedvet és vidámságot
álmokat és valóságot.

 

sor60.gif

 

BIRTALAN FERENC
 
Labdapattogtató
 

Egyelőre               csupasz a világ
Kétkettőre            ébrednek a fák
Három hatra          menekül a fagy
Hat kilencre           kipattan a mag
Üsd ki tízre          cseresznyevirág
Tizenegyre            kész a koronád
Gyertyatartó           jegenyejogar
Vaskoppantó          az ég betakar
Egy a falra            lepereg az év
Tíz a földre           szívem a tiéd

 

sor60.gif

 

BÓKKON GÁBOR
 
Kalapvásár
 
Túl az Óperencián,
Hencidán és Boncidán,
most nyílik a kalapvásár
- ott sok csodás kalap vár rád! -
Tessék, tessék, most lehet!
vitézek és gyerekek,
asszonyok és öregek:
szép fejfedőt vegyenek!
- Híres-neves kalapom
hat garasért eladom.
Karimáját egérrágta -
három garas az új ára…
- A közepe elveszett -
két garasért megveszed?
- Kicsit poros meg fakó -
egy garasért eladó.

Tessék, tessék, még lehet!
Fél garasért viheted.
- Hogyha nem kell senkinek:
hat garast én fizetek!

 

sor60.gif

 

DEÁK MÓR
 
Cicafül, bolhapor
 
Cicafül, cicafül,
benne bolha hegedül
csíp-nótát, csíp-nótát,
nyívák jelzi, ahol járt.
 
Azt a macska bajuszát!
Bolha-nóta, ne tovább!
Hol is van a bolhapor?...
Az majd mindent megtorol!

 

sor60.gif

 

SIMON EMIL
 
Ősszel
 
Hullanak a levelek,
eres, száraz tenyerek,
hordják, hozzák a telet.
 
Fenyő magja kipereg,
fészkén madár didereg,
nyár-morzsákat csipeget.
 
Amott baktat egy szekér,
már a dombtetőre ér,
nyomában a kerge szél.
 
Felveri a varjakat,
s a fekete, nagy csapat
lármásan magasba csap.

 

sor60.gif

 

DEÁK MÓR
 
Ősz
 
Ősz van. A nyár aranyát
sorra elejtik a fák.
Hullik a sok falevél…
s össze se gyűjti a tél.
 

Vackol a hajnali fagy,
szíved alá odakap.
S morran a száraz avar:
majd a tavasz kitakar!

 

sor60.gif

 

BORNEMISSZA ENDRE
 
Fenn az égen
 

Fenn az égen
kerek folt.
Talán labda,
talán hold?
Gábor azt állítja,
labda,
ő dobta fel
a magasba.
Úgy feldobta,
fenn maradt,
s szórja fényét,
mint a nap.
Én azt mondom,
az a hold,
mert ott fenn a magas égen,
 mérhetetlen messzeségben,
játéklabda
sose volt.

 

sor60.gif

 

KISS BENEDEK
 
Szegényország
 
Sárgarépa,
karfiol,
petrezselyem,
vadkapor,
zeller, hagyma,
kolompér,
mégis üres a kondér.
 
Petrezselyem,
kolompér -
mindig üres a kondér!
 
Vadsóska közt
vadtorma,
tizenkilenc
vackorfa,
huszadik meg
fügetermő,
delet kondit így, a bendő.

Vackortermő,
fügetermő-
mindig delet kong a bendő.

 

sor60.gif

 MAUKNER DÉNES

Gyertyafény

Itt állok és rátok gondolok,
Mindenkiért egy-egy gyertyát gyújtok.
Gyertya fényét nézem és rátok gondolok,
Sok jó emberért egy-egy gyertyát gyújtok.

Itt állok miközben rátok gondolok.
Papa, mama és sok jó barát,
Értetek gyújtom e gyertyát.
Ugye tudjátok, hogy rátok gondolok.

sor60.gif

 

KORMOS ISTVÁN
 
Almafa
 
Alma, alma, almafa,
ékes aranyalmafa,
ez az álmos kislány
elaluszik alatta.
 
Alma, alma, almafa,
ékes aranyalmafa,
ez az álmos kislány
mit álmodhat alatta?

 

sor60.gif

 

Egy nagyon kedves régi tanárom verseit olvashatjátok.
Köszönet a versekért!
Fogadjátok sok szeretettel!

 

MARÓTI GYÖRGY

 

Nagyapa hintadala Millának

Hinta, hinta-palinta.
Tágas égen pacsirta.
Lökd meg, Papi a hintát:
érjük el a pacsirtát!

Hinta, hinta-palinta,
hintázik egy leányka.
Lökd meg, Papi a hintát:
kapd el a kis Kamillát!

 

sor60.gif

 

MARÓTI GYÖRGY

 

Pipi-tér 

 

Ott, hol a Csibék hintáznak,
kinyílott sok pipitér.
Kis pipikről e teret
úgy nevezik: Pipi-tér.

Közelben él egy bajadér,
gyakran látni a téren.
Bánata, hogy a haja dér,
megőszült egészen.

Pipitérek közt bodobács
egy fa felé araszol:
”Vigyázz, a fán fakopáncs!”
Katicabogárka így szól.
Szép tér ez a Pipi-tér,
hol barátságban jól megfér,
katicabogár, pipitér,
bodobács meg bajadér.

 

- Kamillának, Jankának -

 

sor60.gif

 

MAUKNER DÉNES
 
Új Esztendő!
 
2011 az új esztendő,
mit mostantól írunk.
Sikerekben bővelkedő,
új évet kívánunk!
 
Magunkban ígéretet teszünk,
hogy idén jobbak leszünk.
Az új évben szót fogadunk,
s persze jól tanulunk!
 
Anya és apa is ígéretet tesz,
hogy ez évben türelmesebb lesz.

Mindenki várja a sok új feladatot,
S nézi a mindig vidám lurkóbolygót!

sor60.gif


B. RADÓ LILI

Péterke a létrán
 

Miért is vagyok olyan kicsi
Mint a kerti virágok?
Úgy szeretném egyszer fentről
Nézni meg a világot.

Létra fokán nagyot lépek...
És még egyet, azután…
Egy-kettőre olyan magas
Leszek, mint az apukám.

sor60.gif

 

KANIZSA JÓZSEF

 
Farsangi maszkabál
 
Maszkabálba
készül az utca,
A talpalávalót
Pőce Gyula húzza.
Ringyes rongyos maskarák,
Szalma, meg
kukorica figurák,
Fura táncuk
fürgén ropták.
Szólt a nóta
táncolt a láb,
Nevettük a
sok maskarát.

 

sor60.gif

 

CSOÓRI SÁNDOR
 
Farsang napi kutyabál
 
De érdekes volna,
ha kutyabál volna,
s farsang napján
minden kutya
bálba kutyagolna.
Nagy kutya is,
kis kutya is,
kit csíp még a bolha is.
 
Komondor kényelmes,
lassú táncot ropta,
Puli Pali csárdást,
ahogy meg van írva;
sötét szőre, bozontja
a szemébe lógna.
Csau csacsacsázna,
a foxi bokázna,
a többi vén kutya meg
leülne a hóba.

 

sor60.gif

 

OSVÁTH ERZSÉBET
 
Sül a fánk
 
Serceg a zsír,
sül a fánk.
Fényessárga serpenyőből
ragyog ránk.
 
Illatozik,
nő, dagad,
az orrunkat csiklandozó
jó falat.
 
Már a tálon
a sok fánk,
Fehér cukorfelhő alól
nevet ránk.
 
Ránk nevet
és integet.
Itt a farsang, vidám farsang,
gyerekek.
 

 

sor60.gif

 

GYÁRFÁS ENDRE
 
Varjúfarsang-Kárkarnevál
 
Szól a Csóka:
-Varjú Vendel!
Holnap bál lesz,
ne feledd el!
Diszkógöncben
vagy frakkban,
légy ott, hiszen
farsang van;
fürge szárnyán
mókát szállít
január.
Ám a Varjú
ennyit mond csak:
-Kár, kár, kár.
Végül persze
elmegy Vendel,
polkázik a
verebekkel,
tangózik a
sirállyal,
mulatatja
vidám dal.
S mikor farsang
farkát húzza
február
így szól Vendel:
-Kár, hogy elmúlt,
ká,kár,kár!

 

sor60.gif

 

MAUKNER DÉNES
 
Babavárás
 
Babát várni a legnagyobb öröm,
A mamája hasában van a kis pöttöm.
Egy új élet kezdődik,
Mama és papa már készülődik.
 
Az egész család várja már,
Vajon fiú vagy lány lesz-e már?
Ezt még senki sem tudja, de nem is lényeg,
Egy a fontos, hogy e kistest őrizze az egészséget!
 
Mindenki egyszerre izgatott és boldog,
Mindenki várja már az új családtagot.
Van itt babaágy, cumisüveg és egyéb kellékek,
Én csak azt várom, hogy játszhasak már Véled!

 

sor60.gif

 

KÁNYÁDI SÁNDOR
 
Sétálgat a szellő
 
Sétálgat a szellő,
szökken ágról ágra,
kapaszkodik olykor
gyönge napsugárba.
Dudorászgat, fütyörészget,
kisöpri az üres fészket,
bekukkint az odúba,
a fejét is bedugja.
 
S rikkant egyet: ide mind,
tavasz van már idekint!
Ébredj, ébredj, Göndöri,
kunkorodjál, Kunkori!
 
S ha alusznak, vagy nem hallják,
vagy hallani nem akarják,
meghúzza a mókus farkát.

Ettől aztán Kunkori,
göndörödik Göndöri,
álmos szemét a két mellső
lábfejével dörzsöli.

 

sor60.gif

 

NADÁNYI ZOLTÁN
 
Anyu
 
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
 
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
 
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
 
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
 
„Anyu, anyu, anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kisgyerekkel.
 
„Anyu, anyu, anyu!”
most is kiabálom.
Most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
 
Csak látni akarlak,
anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.

Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.

 

sor60.gif

 

PÓSA LAJOS
 
Cica-iskola


Mennek a kis cica-micák
Szép sorjába...
Befordúlnak párosan az
Iskolába.

Találgatják: mi lesz mára
A leckéjük...
De nehéz volt a tegnapi
Ábécéjük!

"Csend, ha mondom! - tanítójuk
Dorombolja. -
Aki nyávog, kiállítom
A sarokba!
Mici, Rici, Frici, Pici
Mind itt vannak?
Húzd meg csak a fülét annak
A kamasznak!

Hadd lám: hol a palavessző,
Palatábla?
Legkövérebb egeret rá
Ki pingálja?"

Cica-micák neki dűlnek
S úgy pingálnak...
Hogy örülnek a fülinek,
A farkának!

Egyszerre csak egy lyukból egy
Egér fut ki...
Valamennyi cica-mica
Alól, usgyi!

"Tanító úr, bocsánat, hogy
Kiugrálunk.
Ennél szebbet, ennél jobbat
Nem pingálunk!"

 

sor60.gif

 

DONKÓ LÁSZLÓ

Anyák napján

Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.

Köszöntelek anyám
édes gyermekszóval
áldjon meg az élet
minden széppel, jóval!

Könnyet sose ejtsél,
mosoly legyen szádon,
hisz te vagy a legjobb
nékem a világon!

Köszöntelek anyám
lila orgonával,
rózsafavirággal,
tuli-tulipánnal.

 

sor60.gif

 

 DONÁSZY MAGDA

Nagyanyónak

Édes-kedves Nagyanyókám!
Anyák napja van ma!
Olyan jó, hogy anyukámnak
is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezembe.
Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem.

 

sor60.gif

 

DONÁSZY MAGDA

Anyák napján

Tavaszodik, kis kertemben
kinyílik a tulipán.
Ragyognak a harmatcseppek
anyák napja hajnalán.

Kinyílott a bazsarózsa,
kék nefelejcs, tulipán,
neked adom anyák napján,
édes-kedves anyukám.

 

sor60.gif

 

VERES CSILLA

Neked álmodom anyu

Neked álmodom anyu
a napnak sugarát
lágy tavaszi szélben
az aranyszínű ruhát.

Neked álmodom
az égbolt gyöngyeit
mint fürge tündérek
aprócska könnyeit.

Elhozom neked anyu
a hulló csillagot
zsendülő mezőkről
az édes illatot.

Elhozom én onnan
méhecskét, virágot
s megálmodom neked
az egész világot.

 

sor60.gif

 

CSORBA PIROSKA

MESÉLJ RÓLAM

Mesélj anya,
milyen voltam,
amikor még kicsi voltam?
Az öledbe hogyan bújtam
és tehozzád hogyan szóltam,
amikor még nem volt beszédem?
Honnan tudtad mit kívánok?
Megmutattam a kezemmel?

Mesélj rólam!
Hogy szerettél?
Engem is karodba vettél,
meleg tejeddel etettél,
akárcsak a testvéremet?
Gyönyörködtél akkor bennem?

Úgy neveztél: kicsi lelkem?
És amikor még nem voltam,
a hasadban rugdalóztam,
tudtad-e, hogy milyen leszek,
milyen szépen énekelek?
Sejtetted, hogy kislány leszek?
Mesélj anya,
mesélj rólam!
Milyen lettem,
amikor már megszülettem?
Sokat sírtam vagy nevettem?
Tényleg nem volt egy fogam sem?
Ha én nem én lettem volna,
akkor is szerettél volna?

 

sor60.gif

ÁMON ÁGNES

Anyák napjára

Ébresztem a napot, hogy ma szebben keljen.
Édesanyám felett arany fénye lengjen.

Ébresztem a kertet, minden fának ágát,
Bontsa ki érette legszebbik virágát.

Ébresztem a rigót s a vidám cinegét,
dalolja mindegyik legszebbik énekét.

Ébresztem a szívem, forróbban dobogjon,
az én Édesanyám mindig mosolyogjon!

 

sor60.gif

 EGY MONDÓKA

 

mondoka.jpg

 

sor60.gif

DONÁSZY MAGDA

CIRMOS

Cica, cica!
Cirmos!
Hol a kis egér?
Ide-oda
Futkos,
Bőrébe se fér.
Cini-cini
Cincog
A fapad alatt,
Végén mindig
Cirmos
Szájába szalad.

 

sor60.gif

 

DONÁSZY MAGDA
 
Almafa
 
Almafa!
Almafa!
Zöldüljön az ágad!
Vedd magadra ékes
Tavaszi ruhádat!
Itasd meg, etesd meg
Mézeddel a méhet!
Zizeg zümmögésük
Új alma-ígéret.
Arany trombitával
Szól a nap az ághoz:
Almafa!
Levelezz!
Almafa!
Virágozz!

 

sor60.gif

 

PETŐFI SÁNDOR

Nemzeti Dal

Letöltés innen:

Nemzeti_dal.pdf

sor60.gif

 

OCSENÁS GÁBOR

Szivárvány

Ablakomon eső koppant,
Jég verte az egész udvart.
A nap közben vígan sütött,
Mosolygott a felhők között.

Nézem, nézem, az égboltot,
Nem értem a vidámságot.
Ekkor az ég piros alján,
Megjelent egy szép szivárvány.

Színei már, táncot járnak,
Dalolnak a bolond tájnak.
Időkerék most, megfordul,
A természet, így felvidul.

 

sor60.gif

 

Hónapmondóka.jpg

 

sor60.gif

 

ARANY JÁNOS

Családi kör

Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólingat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
Mintha lába kelne valamennyi rögnek,
Lomha földi békák szanaszét görögnek,
Csapong a denevér az ereszt sodorván,
Rikoltoz a bagoly csonka, régi tornyán.

Udvaron fehérlik szőre egy tehénnek:
A gazdasszony épen az imént fejé meg;
Csendesen kérődzik, igen jámbor fajta,
Pedig éhes borja nagyokat döf rajta.
Ballag egy cica is - bogarászni restel -
Óvakodva lépked hosszan elnyult testtel,
Meg-megáll, körűlnéz: most kapja, hirtelen
Egy iramodással a pitvarba terem.

Nyitva áll az ajtó; a tüzelő fénye
Oly hivogatólag süt ki a sövényre.
Ajtó előtt hasal egy kiszolgált kutya,
Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja.
Benn a háziasszony elszűri a tejet,
Kérő kis fiának enged inni egyet;
Aztán elvegyűl a gyermektársaságba,
Mint csillagok közé nyájas hold világa.

Egy eladó lyány a tűzre venyigét rak:
Ő a legnagyobb s szebb... a hajnali csillag.
Vasalót tüzesít: új ruhája készen,
Csak vasalás híja,... s reggel ünnep lészen.
Körűl az apróság, vidám mese mellett,
Zörgős héju borsót, vagy babot szemelget,
Héjából időnként tűzre tesznek sokat:
Az világítja meg gömbölyű arcukat.

A legkisebb fiú kenyeret kér s majszol;
Üszköt csóvál néha: tűzkigyókat rajzol.
Olvas a nagyobbik nem ügyelve másra:
E fiúból pap lesz, akárki meglássa!
Legalább így szokta mondani az apjok,
Noha a fiú nem imádságon kapkod:
Jobban kedveli a verseket, nótákat,
Effélét csinálni maga is próbálgat.

Pendül a kapa most, letevé a gazda;
Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja;
Kutat az apró nép, örülne, ha benne
Madárlátta kenyér-darabocskát lelne.
Rettenve sikolt fel, amelyik belényul:
Jaj! valami ördög... vagy ha nem, hát... kis nyúl!
Lesz öröm: alunni se tudnak az éjjel;
Kinálják erősen káposzta-levéllel.

A gazda pedig mond egy szives jó estét,
Leül, hogy nyugassza eltörődött testét,
Homlokát letörli porlepett ingével:
Mélyre van az szántva az élet-ekével.
De amint körülnéz a víg csemetéken,
Sötét arcredői elsimulnak szépen;
Gondüző pipáját a tűzbe meríti;
Nyájas szavu nője mosolyra deríti.

Nem késik azonban a jó háziasszony,
Illő, hogy urának ennivalót hozzon,
Kiteszi középre a nagy asztalszéket,
Arra tálalja fel az egyszerü étket.
Maga evett ő már, a gyerek sem éhes,
De a férj unszolja: „Gyer közelebb, édes!”
Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek, -
Egy-egy szárnyat, combot nyujt a kicsinyeknek.

De vajon ki zörget? „Nézz ki, fiam Sára:
Valami szegény kér helyet éjtszakára:
Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen,
Mennyit szenved úgy is, sok bezárt kilincsen!”
Visszajő a lyánka, az utast behíván.
Béna harcfi lép be, sok jó estét kíván:
„Isten áldja meg a kendtek ételét is,
(Így végezi a szót), meg az emberét is.”

Köszöni a gazda: „Része legyen benne:
Tölts a tálba anyjok, ha elég nem lenne.”
Akkor híja szépen, hogy üljön közelébb -
Rá is áll az könnyen, bár szabódik elébb.
Éhöket a nagy tál kívánatos ízzel,
Szomjukat a korsó csillapítja vízzel;
Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek,
Természete már ez magyar embereknek.

De mikor aztán a vacsorának vége,
Nem nehéz helyen áll a koldus beszéde;
Megered lassanként s valamint a patak,
Mennél messzebbre foly, annál inkább dagad.
(1)Beszél a szabadság véres napjairul,
S keble áttüzesül és arca felpirul,
Beszél azokról is - szemei könnyben úsznak -
Kikkel más hazába bujdosott... koldusnak.

Elbeszéli vágyát hona szent földére,
Hosszu terhes útját amíg hazaére.
(2)Az idősb fiú is leteszi a könyvet,
Figyelmes arcával elébb-elébb görnyed;
És mihelyt a koldús megáll a beszédben:
„Meséljen még egyet” - rimánkodik szépen.

„Nem mese az gyermek,” - így feddi az apja,
Rátekint a vándor és tovább folytatja:
Néma kegyelettel függenek a szaván
Mind az egész háznép, de kivált a leány:
Ez, mikor nem hallják, és mikor nem látják,
Pirulva kérdezi tőle... testvérbátyját:
Három éve múlik, hogy utána kérdez,
Még egy esztendőt vár, nem megy addig férjhez.

Este van, este van... a tűz sem világit,
Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit;
A gyermek is álmos, - egy már alszik épen,
Félrebillent fejjel, az anyja ölében.
Gyéren szól a vendég s rá nagyokat gondol;
Közbe-közbe csupán a macska dorombol.
Majd a földre hintik a zizegő szalmát...
S átveszi egy tücsök csendes birodalmát.

 

sor60.gif

 ZELK ZOLTÁN

Anyu, végy egy hegyet nékem

Anyu, végy egy hegyet nékem,
olyan magasat,
ha elfárad, ráülhessen
csúcsára a nap -
erdejében madár szálljon,
rókakölyök, őzfi játsszon -
olyan hegy legyen!

Aztán végy egy tavat nékem,
de olyan nagyot,
egyik partról a másikra
elnem láthatok.
Hadd bámulják a sirályok,
ha én azon vitorlázok -
olyan tó legyen!

Aztán végy nekem egy rétet,
piros, sárga, kék
virágokkal legyen telis-
teli az a rét -
ahány tücsök, odagyűljön,
hogyha kérem hegedüljön -
olyan rét legyen!

Ha csak ez a kívánságod,
könnyen tehetem,
meg sem veszem, amit kérsz és
mégis megveszem:
tiéd már a Mátra, Börzöny,
Balatont is néked örzöm
s mind a réteket!

Ha a tavasz jő, hoz új zöldet,
a tél zúzmarát,
hogyha zöldben, ha ezüstben,
tiéd minden ág -
tiéd mind a kert, a lanka,
cinke, rigó, búbos banka
s mennyi szép madár!

Öreg folyó jár dúdolva
parti fák alatt,
bukfencezik kövön, sziklán
sok kicsiny patak -
Szólj nekik! Csak arra várnak,
s mintha volna kezes nyájad:
mind hozzád szalad!
mind hozzád szalad!

 

sor60.gif

 TÉNAGY SÁNDOR

Bolondos mondóka

Hétfőn egy szem makkot leltem,
kedden délben földbe tettem,
szerdán este vödröt vettem,
csütörtökön megöntöztem,
pénteken csak nézegettem,
szombaton már büszkélkedtem,
s akár hiszed,
akár nem:
vasárnap az én tölgyfámról,
annak mind a tíz ágáról
száz szem makkot
leszedtem.

 

sor60.gif

WEÖRES SÁNDOR

Tudom én már, mit csinálok

Tudom én már, mit csinálok:
üvegesinasnak állok,
apró tükröket csinálok,
annak örülnek a lányok.

Tudom én már, mit csinálok:
gerencsérinasnak állok,
apró babákat csinálok,
azon nevetnek a lányok.

Tudom én már, mit csinálok:
asztalosinasnak állok,
apró ágyakat csinálok,
abban álmodnak a lányok.

 

sor60.gif

 EGY MONDÓKA

 

lurkós1.jpg

 

sor60.gif

 HORVÁTH ISTVÁN

Dicsekedő Habakukk

Dicsekedő Habakukk
Nyitva hagyta a kaput.
Hát a bika arra fut.
- Jaj, most Neked, Habakukk!

Ijedtében Habakukk,
Lám, becsukta a kaput.
"A buka már messze fut"
Dicsekedő Habakukk.

"Kormos bika tőlem fut"
- Így dicsekszik Habakukk.
De rákíált a kakukk,
S hasra esik Habakukk.

sor60.gif

MÓRICZ ZSIGMOND

A török és a tehenek

Volt egy török, Mehemed,
Sose látott tehenet.

Nem is tudta Mehemed,
Milyenek a tehenek.

Egyszer aztán Mehemed,
Lát, egy csomó tehenet.

"Én vagyok a Mehemed!"
"Mi vagyunk a tehenek!"

Csodálkozik Mehemed:
"Ilyenek a tehenek?"

Számlálgatja Mehemed,
Hányfélék a tehenek.

Meg is számol Mehemed,
Háromféle tehenet.

Fehéret, feketét, tarkát,
"Meg ne fogd a tehén farkát!"

Nem tudta ezt Mehemed,
S felrúgták a tehenek.

sor60.gif

 

mondoka.jpg

 

sor60.gif

 

mosdatók.jpg
sor60.gif

ANDÓK VERONIKA

Vakáció

Láttam a napot, súgta a szélnek:
Várnak a tavak, csónakok, stégek.
És tényleg a táblán virul egy szó,
Csupaszín betűkkel: VAKÁCIÓ!

Két hónap napfény vár ránk a nyárban,
Kószálunk vígan viruló tájban,
Hűsítő tavakra, strandokra járunk,
Nincs is ilyenkor boldogabb nálunk.

Tekergünk sokat, nem riaszt felhő,
Csalogat mező, hívogat erdő.
Aranykalász közt pipacsok égnek,
Kék búzavirág suttog a szélnek.

Távol a gyorsvonat füttye után
Kaláccsal, cukorral nagymama vár.
Játszani, nyaralni, élni de jó!
Szeretünk, szeretünk, VAKÁCIÓ! 

sor60.gif

 Zelk Zoltán: Béka király levele

Békaország királya
sárga sáslevélre
levelet írt, s elküldte
a gólya címére.

"Első falu, harmadik
kémény a lakása" -
így címezte, mielőtt
feladta postára.

Másnap reggel odaért
a kis levelecske,
s gólya úr pápaszemét
az orrára tette.

Úgy olvasta hangosan
kedves családjának:
mi jutott az eszébe
a békakirálynak.

"Azt írja, hogy ne bántsuk
többé a békákat,
mert ha egyet bántunk is,
csúnya bosszút állnak!

Jó barátjuk, a nagy tó
nekik megigérte:
kimászik a medréből,
s följön a kéményre.

Elönti a fészkünket,
szép szalmalakásunk,
a hetedik határban
sem lesz maradásunk."

"No de ilyet!" - nevettek
nagyokat a gólyák,
s elindultak keresni
a levél íróját.

Nehogy még egyszer bosszú
jusson az eszébe:
kiemelték a tóból,
s megették ebédre.

 

sor60.gif

 

LUPSÁNNÉ KOVÁCS ETA

Varázserdő

 A nap késő alkonyatán
 manók lámpát gyújtanak,
 kétszáz éves öreg platán
 lombja alatt játszanak.

 Lombos erdő szövevényes,
 homály őrzi már a fényt,
 avar fölött rovarmécses,
 sötét égbolt társaként.

 Csillagokat is meglepik
 smaragdszínű lámpással,
 fénytündérek homályt tépik,
 itt röpködnek százával.

 Fénytáncot jár a tündérhad
 bokrok sűrű levelén,
 szentjánosbogarak laknak
 varázserdő közepén.

 

sor60.gif

 

LUPSÁNNÉ KOVÁCS ETA

A kis tücsök lába

 Bús a tücsök, jaj, - nem fürge;
 fenn akadt a nyirettyűje!
 Egyik lába, épp a fogó,
 magas fű foglya lett, ha-hó!

 Bajban van a kicsi tücsök,
 fogja erősen a bürök;
 oly szomorú, búsul nagyon,
 segít valaki e bajon?

 Nem lesz zene éjjelente,
 bogárhad ül csendben este.
 Arra jár egy pici manó,
 el ne törjön az a vonó!

 Kihúzza a tücsök lábát,
 az rebeg is örök hálát;
 felugrik egy hosszú fűre,
 újra szól a hegedűje.

 

sor60.gif

 

 LUPSÁNNÉ KOVÁCS ETA

 Bátor kismadár

 Fűzfa ágán függő fészek: cinegéék háza,
 kicsi madár kitekintget, az ebédjét várja;

 egyedül van a fészekben, mert félt kirepülni,
 testvérei hívogatják, gyere, nem kell félni!

 de ő nem megy rovart szedni, - nagyon kínos az ügy,
 zöld levelet eszik inkább, bőven van itt farügy;

 szomszédban egy óriás fa, talán, ő a kőris,
 áthajlik a cinegéhez, hívogatja ő is,

 gondol egyet a kismadár, ráfekszik a szélre,
 és megjön a bátorsága mire földet érne!

 A ritmusra, a dallamra hamarosan rálel,
 élelmet kereső útra száll a többiekkel.

 

sor60.gif

 Juhászné Bérces Anikó

Vonaton

Zöld lett a szemafor,
indul a vonatom.
Eltűnt az állomás,
 megyünk szemlátomást.
A mozdony gyorsuló,
monoton nyomuló,
 lelkemben doboló,
sínt meglovagoló.
Zakatol szüntelen,
 döccen a síneken.
Vele fut az erdő,
versenyez a mező.
Víz tükre rákacsint,
- Száguldj csak - fűzfa int.
Szántáson őzikék,
 szökellnek, óh, mi szép!
Megjött a kalauz,
orcáján nagy bajusz,
 dörmögi kedvesen
- A jegyét, kedvesem.
Félhomály, szürkeség,
 a lámpa még nem ég.
Utolér az este,
ránk terül vén teste.
 Csillagot gyújt az éj,
holdvilág útra kél,
kíséri vonatom,
 végig az utamon.

 

sor60.gif

 Juhászné Bérces Anikó

Repülőgép

Égen szálló gépmadár,
Nincs előtte akadály.
Búgó hang a hírnöke,
 S megjelenik mögötte.

Magabiztos a légben,
 Csíkot húz a kék égen.
Napsugár, ha rávillan
Kecses testén megcsillan.

Utasokkal van tele,
S csomagokkal raktere.
 Villámgyorsan ér oda
A világon bárhova.

 Kormánynál a kapitány,
Követi a célirányt.
Műszerfalat figyeli,
 Fontos dolga ez neki.

A stewardess ügyesen
 Mozog a fedélzeten.
Ételt, italt felszolgál,
Kedves mosoly az arcán.

Eközben a vasmadár
Egyre magasabbra száll.
 Felrepül a felhőkig,
Szemed elől eltűnik.

 A felhőkön áthatol,
S a hátukon lovagol.
Mintha habban fürödne
 Minden fehér körötte.

Felhők felett azúrkék
 A végtelen messzeség.
Égi útján száll tova
A levegő vándora.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

nagydobrogy szécsényi utca 5

(farga fanni, 2010.11.19 20:58)

én a hercegnős és a mesés kifestőket szeretem

nagydobrogy szécsényi utca 5

(varga fanni, 2010.11.19 20:55)

én a hercegnős és a mesést szeretem

Ablak

(vámosi viktória, 2010.04.18 16:08)

Jeges tetőn van egy padás.
A padlásban van egy lakás.
A lakásban van egy ember.
Annak bizony szakálla kender!

Pécs,nagy imre út 1

(dili, 2010.02.12 18:38)

Ez az oldal GAGYI!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

lurkobolygo@gmail.com

(Lurkóbolygó, 2009.11.01 12:20)

Köszönöm a dicséretet!

az oldal szerkesztője

budapest

(SZegő Anette, 2009.10.31 13:52)

szép minden